www.nadishop.hu

Szelíd gyógymód - lépésről lépésre

A több ezer éves pránanadit egy német származású tudós ismertette meg a nyugati világgal 16 éves tibeti képzése után. Magyarországon 1992 óta ismert, mára több mint 50 000-en kaptak beavatást. A pránagyógyítás több lépésben sajátítható el, minden fokozat külön avatási szertartással végződik. Mindenki a saját tempójában halad, és addig a lépcsőig jut el, amelynek befogadására készen áll. A gyógyítás menete minden fokozat esetén az aura állapotának felmérésével kezdődik, amit az érintett terület megtisztítása, végül pedig friss energiával ellátása követ.

A prána gyógyító hatása

A pránanadi minden életfolyamatunkat pozitívan befolyásolja. Fizikai szinten elősegíti a beteg gyógyulását, gyorsítja a regenerációt, javítja az anyagcserét és enyhíti a fájdalmat. A lélek szintjén segít a félelem, a harag, a depresszió, a kétely, az aggodalom, a kimerültség és egyéb problémák leküzdésében. Hatására könnyebben vesszük a fizikai nehézségeket és a lelki megterhelést, erősebbé és kreatívabbá válunk. Segít továbbá az önismeretben, személyiségünk fejlődésében és a másokhoz való viszonyulásunk javulásában.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a PRÁNANADI megjelölést jogerősen bejegyezte.
A védjegy-oltalom 2004. november 30-tól érvényes. A PRÁNANADI szó védelem alatt áll.
A Pránanadi nem tartozik egyetlen valláshoz sem, ezért mindenki elsajátíthatja, vagy kérheti alkalmazását.
A Pránanadi két szanszkrit eredetű szóból alkotott kifejezés. A prána életerő, energia, a nadi ér, cső, csatorna, folyam. A Pránanadi tehát életenergia-csatornának fordítható. A módszer eredeti elnevezése "New Method", Németországban és Nyugat-Európában egyaránt ezt használják. A Pránanadi egy kifejezetten magyar szóalkotás.

A pránával való gyógyítás technikáját egy német származású tanító, tizenhat évi tibeti képzés után hozta el a nyugati világba. Magyarországon 1992-ben ismerkedhettünk meg a módszerrel, melynek átadása tanfolyam keretében oktatható.

A prána a Pránanadi filozófiája szerint egyfajta mindent átható erőteljes energia, ami támogatja az életfolyamatokat. Használata, ebből eredően, harmóniát hoz létre a fizikai és tudati szintek között.

A PRÁNANADI HATÁSA

Életfolyamatokat támogat, valamennyi - fizikai, pszichikai, spirituális - síkon hat. Igazodik minden élő és élettelen egyéni igényeihez. Támogatja a személyiség fejlődésének folyamatát. Pozitívan befolyásolja a gyógyulási folyamatokat, enyhíti a fájdalmat, segít a félelem, harag, méreg, depresszió, aggodalom és kétségek közt lévő levertség legyőzésében.
Megkönnyíti a nehéz fizikai és pszichikai megterhelés leküzdését, segíti a tanulást. Előnyösen befolyásolja az emberekhez való viszonyulásunkat, komoly szerepe van a kapcsolatok építésében, ápolásában. Serkenti a kreativitást, növeli a teljesítő-képességet. Elősegíti az önmegismerést, támogatja a könnyebb beilleszkedést.

A PRÁNANADIRÓL RÉSZLETESEN

A prána, a jóga tanítása szerint minden energia ősforrása. Az élet megnyilvánulásának minden síkja a felvett és az el nem használt prána - vagy abszolút energia - rezgésétől, minőségétől függ. A prána egy összetett energiarendszer, ami nélkül a fizikai test önmagában nem létezhet.
A mindent átható prána vagy életenergia folytonos, állandó, meg nem szűnő mozgásban, rezgésben, áramlásban van, s az egész univerzumban mindenhol megtalálható.

A nadik és a csakrák a szervezet számára életenergiát vesznek fel az ember környezetéből, a kozmoszból, azután rezgésekké alakítják át, ami a fizikai és az energiatestek működéséhez, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges.
A fennmaradt tibeti szövegekben 350 000 nadiról tesznek említést. A hangolási, avatási szertartások után már egy finomabb energiarendszeren keresztül képes az ember kapcsolatba lépni azokkal az erőkkel, amelyek a környezetében, a világegyetemben jelen vannak.

A testbe bejuttatott prána a nadikon halad keresztül, és ezeken, a vezetékeken kering, mint a vér az érrendszerben. A vezetékek olyan finomak, hogy szabad szemmel nem is láthatók; nem párosíthatók például idegekhez, erekhez, s azoknál finomabb minőségben hálózzák be a test minden egyes pontját. Három fő nadit ismerhetünk, amelyekből oldalágak válnak ki. Ezek az oldalágak újabb oldalágakra oszlanak, mielőtt behálózzák a teljes fizikai testet.

A PRÁNANADI TÖRTÉNETE

Kelet és Nyugat találkozása

1972-ben egy kutatócsoport, magánvállalkozásból indult útnak Ázsiába. Az út fő célja India, Kína és Tibet kulturális, népi és vallási szokásainak megfigyelése volt. A tervezett indulás 1972 májusa lett volna, de a hiányos felszerelés miatt csak június végén tudtak elindulni. Az első állomásuk India volt, itt a jógik csodálatra méltó önfegyelme és a fizikai fájdalmak tudatból való kiiktatása volt az, ami felkeltette az érdeklődésüket, hiszen mindez az európai gondolkodású ember számára hihetetlen, csodának tűnő jelenség volt.

Következő állomásuk Kína volt. Itt az emberek udvariassága, szerénysége volt érdekes számukra. Megismerkedtek a belső energiát fejlesztő csí-gyakorlatokkal, ami a kínai emberek életvitelének, életmódjának szerves része: parkokban, utcán, munkahelyeken egyaránt végzik ezeket, a gyakorlatokat, az egészség megőrzésének eszközeként. Vallási részről a buddhizmust vizsgálták meg, annak több, Kínában jelen lévő eltérő ágát. Emlékművek, szobrok sokaságát fedezték fel, amelyek a valláshoz kötődnek, s közben részt vettek bizonyos vallási szertartásokon. Úgy érezték, hogy a Kínában töltött fél év alatt nem időztek fölöslegesen, mert számtalan érdekes spirituális tant ismerhettek meg.

Ezután következett a legnehezebbnek vélt állomás, Tibet. A különböző engedélyek beszerzése miatt már az országba való bejutásuk is nehézségekbe ütközött. Csak akkor kezdhették meg a munkájukat, amikor már az utolsó részletig minden engedélyt beszereztek. Az emberek idegenkedve fogadták őket, s már-már úgy tűnt, hogy küldetésük kudarcot vall, amikorra sikerült elhitetni és bebizonyítani az ottani embereknek, hogy a szándékuk nem ellenséges, és nem pusztítási céllal érkeztek.

1974 augusztusában visszatértek Amerikába, s beszámoltak a kutatásuk eredményéről. Döntést hoztak, amelynek értelmében a kutatásukért kapott összeget arra fordították, hogy visszajussanak Tibetbe. Vonzotta őket a rengeteg szóbeszéd, amiről kívülállóként hallhattak, de mégsem volt lehetőségük találkozni velük. 1974 novemberében indultak el, és Nepálon keresztül jutottak el Tibetbe, ahol magánemberként több kolostort felkerestek.
Van olyan buddhista kolostor, ahol több napot is eltölthetnek, de van olyan is, ahol csak három napot, ez attól függ, hogy mit ír elő a kolostor szabályzata.

1975 márciusában eljutottak egy olyan kolostorba, ahol több hónapot töltöttek el. Közben még egy évet elvesztegettek azzal, hogy egyikük megbetegedet, és el kellett őt vinniük egy olyan területre, ahonnan már egyedül is hazautazhatott. Emiatt a megmaradt utazó, csak 1976 végén érkezett el egy nagy lámakolostorhoz, de mint idegent, nem engedték be. A közeli faluba kevés élelemmel ellátva és meglehetősen fáradtan érkezett meg, de megtudta, hogy ebben a kolostorban gyógyító lámák dolgoznak. Sokan zarándokolnak el ide gyógyulást és tanítást remélve. A kolostor körül négy Sztúpa van, ahová a gyógyulni vágyók érkeznek; itt teszik le az ajándékaikat, és itt tesznek felajánlást Buddhának, és ide járnak a lámák gyógyítani, főleg a könnyebb betegségek, sérülések kezelése végett.

Christian megtudja, hogy a kolostorba csak nagyon beteg embereket visznek be, ezért elhatározza, megbetegíti magát. Eleinte porokat, zúzott köveket rak a teájába, de mivel ez nem hozza meg a kívánt eredményt, kifekszik a hóra. Ez sem dönti le a lábáról, és furcsa módon egy jak szőrétől kap fertőzést, ami bekerül a szervezetébe, és ettől magas láza lesz.
A falusiak felkísérik a kolostor kapujához, de amikor a lámák kijönnek, csak megtörlik a homlokát, vizet adnak neki, mivel tudják, mi a célja, miért betegítette meg magát. Azonban a betegség egyre magasabb lázat idéz elő, eszméletét veszti és a tehetetlen testet beviszik a kolostorba. Ekkor a betegsége már nagyon előrehaladott, így egy szertartáson az egyik láma kilép a testéből és egy magas szintű, tiszta gyógyító energiát visz be a beteg testbe.
Tibetben minden rossz a démonok műve, így többek között a betegséget is nekik tulajdonítják. De vannak jó démonok is, akik ezeken, a szertartásokon megküzdenek a rossz démonokkal, és ha sikerül legyőzni a rossz démont, akkor meggyógyul a beteg. Ezeken, a szertartásokon különböző hangszereket is igénybe vesznek. A kívülálló, nem avatott ember ennyit lát, de valójában pedig fogalma sincs róla, mi történik. Christian a szertartás elvégzése után három nap alatt majdnem teljesen egészséges lesz, kéri, hogy maradhasson a kolostorban. Engedélyt kap arra, hogy a kolostoron kívül tevékenykedhet, segít a lámáknak hálából, amiért neki is segítettek, csak ezzel tud köszönetet mondani. Bevallja, hogy ő maga idézte elő a betegséget, mert be szeretett volna jutni a kolostorba, hiszen annyi csodálatos dolgot hallott a faluban róla.

A KUTATÁS KEZDETE

Christian tiszta és őszinte szándékát látva az egyik láma elmondta neki, hogy a tanuláshoz szükséges felhatalmazás végett bizonyítania kell, különböző próbák elvégzése által. Több évi próbatétel, kemény munka és tanulás után érkezett el az első beavatása. Ez a beavatás még nem ruházta fel azzal a tudással, hogy gyógyítson; további fejlődéséhez el kellett fogadnia a kolostor szabályait. Ezután újabb tanulás, próbák, beavatások következtek.

1990. júniusig huszonegy beavatáson esik át, ami már felhatalmazza az önálló gyógyításra is. 1991 márciusában arra gondol, Európában az emberek nagy hasznát vennék ennek a tudásnak, ezért a vezető apát elé járul és elmondja terveit. Az apát hallani sem akar róla, kérésével többször kudarcot vall. Ekkor következik be a Dalai Láma nyitása Nyugat felé és így megkapja az engedélyt, hogy terjeszthesse a tanításait, de előtte le kell tennie a lámák esküjét, majd ezután kezdődik meg a felkészítés arra, hogyan és mit adhat át. Megkapja a tradíciós avatási szertartások menetét, elhozhatja a féltve őrzött távgyógyítás szimbólumait. Indulása előtt esküt tesz, hogy tisztán megőrzi a jeleket, a szertartások tisztaságát, és nem csatlakozik semmilyen energetikai ágazathoz. Először szülőhazájában, Németországban szervez tanfolyamot, de a csekély érdeklődés miatt Amerikában próbál szerencsét, ahol nagyobb az érdeklődés a misztikum és az általa tanított dolgok iránt. Később tanítványai kérésére több európai országban tanít.
Tanításait 1991. novemberében kezdte és 1993. május 28-ig 8 országban járt, és 38 embert avatott a tan mesterévé, melynek neve New Method. Visszatér Tibetbe, és még háromszor látogat el nyugatra, majd végleg visszatér a kolostorba.
1994. október 11-én saját elhatározásából kilép testéből, elhagyja a fizikai lét korlátait, hogy jobban tudja segíteni a tanítványait.

A PRÁNANADI NAPJAINKBAN

A Pránanadi célja a természetes életmóddal kapcsolatos oktatási, nevelési tevékenység, valamint az önfejlesztő módszerek, technikák megismertetése, terjesztése, különös tekintettel a meditációra; továbbá az önismereti, természeti törvényekkel összhangban álló gondolkodás- és magatartásmód felismeréséhez, valamint ezek gyakorlásához való segítségnyújtás. A Pránanadi-alapítvány hatékony ismeretterjesztési, világnézeti, nevelési és képességfejlesztési, továbbá oktatási, kulturális és sport tevékenységet végez.
Fontos célkitűzése az iskolának megismertetni az emberekkel a természetes gyógymódokat, valamint kezelési lehetőségeket biztosítani a gyógyulni vágyók számára. Ennek kapcsán kiemelt hangsúlyt helyeznek a Pránanadi-gyakorlatok oktatására, a családsegítő magatartásra és az idősgondozásra.

További tudnivalók a www.prananadi.hu honlapon!