Főmenü:

www.nadishop.hu

Óegyiptom

Szimbólumok

ÁPISZ BIKA

Az ókori Egyiptom egyik legerőteljesebb szimbóluma.
Ozirisz élő jelképe, az egyiptomi vallás szent bikája, termékenységisten az ókori Egyiptomban. Kapcsolatba hozták a napistennel is, ez az oka annak, hogy szarvai között ott a napkorong. Általában fehér foltokkal tarkított fekete bika képében ábrázolták. A legendák szerint futásával termékenyítette meg a földet.

NAP ÉS HOLD
A Napnak az égbolton leírt útját Nut égistennő jelképezi:
Kezével-lábával a keleti, illetve nyugati horizontot érinti.
Ő volt minden égitest istennője, s Ré napisten anyja, aki elnyeli fiát este, mikor a Nap nyugszik, majd reggel újjászüli. Így lett Nut az újjászületés istennője.
A Hold volt "az éjjel világító Nap", a napisten bal szeme avagy Hórusz szeme.

OZIRISZ
Az "örökké jó" vagy "tökéletes király"-nak is nevezett Ozirisz isten az ókori Egyiptom szimbolikájának központi figurája volt. Termékenységi istenként kezdte. Megteremtette a mezőgazdaságot, irigységet ébresztve ezzel fivérében, Széthben, aki őt a Nílus vizébe folytotta.

OZIRISZ és HÓRUSZ
A sólyom, a levegő királya, Hórusz teremtménye is az isteni fáraó jelképe volt. A hatalom és a diadal szimbóluma.

MAAT
E nélkül az istennő nélkül a teremtés és az örökös megújulás egész folyamata értelmetlen lett volna. Ő jelképezte a létezés törvényeit: a jogot, az igazságot, a világrendet. A bírákat az ő papjainak tekintették. Az élet körforgása nélküle lehetetlen lett volna, mivel ő volt apjának, Ré napistennek étele-itala. Strucctollal ábrázolták, amely az igazság jelképévé vált.

AZ ÉLET FÁJA
A fa, de különösen a datolyapálma és a szikomor az élet jelképe volt az óegyiptomiaknak, mivel az életadó víz partján nőtt. Úgy képzelték, hogy két szikomorfa áll az ég keleti kapujánál is, ahol Ré minden reggel felkél. A Nílus-völgyben sokan imádták a fát, s hitük szerint több isten is fából született: Hórusz akácból, Ré szikomorból, Uep-Uavet tamariszkuszból. Sokszor ábrázolták a fák női szellemeit, Nut és Hathor istennők jelképeit; ők adtak vizet és gyümölcsöt a holtak lelkének, melyet madárként jelenítettek meg.

AZ ÉLETERŐ
Az élet teremtő erejének jelképe egyéni szinten a ka. Két fölemelt karral ábrázolták, s a személyiség kettős természetét: szellemiségét és lelkiségét jelentette. Akarok védekező tartása a ka gazdájára veszedelmes gonosz erők távoltartására, szolgál.
A ka minden emberrel veleszületik, végigkíséri egész életében, a halál után pedig visszatér isteni eredetéhez.

A KORONA
Az egyiptomi fáraók koronája ráruházta a hatalmat viselőjére. Mivel Egyiptom két országból állt, a fáraók dupla koronát viseltek, mely egyesítette Felső-Egyiptom fehér koronájának lótuszvirágát Alsó-Egyiptom vörös koronájának papiruszával. A koronát egyben a napisten szemének vagy a fáraót övező lángnak is tekintették.

KESELYŰS FEJDÍSZ
Amikor a fáraó csatába indult, fehér keselyűs fejdíszt viselt. Úgy hitték, hogy a keselyű védelmező szerepet tölt be a halottak birodalmában. Felső-Egyiptom címerállataként a keselyű a fáraó erőteljes szimbólumává vált.

ANKH
Ennek a titokzatos egyiptomi jelképnek az eredete homályos. Egyesek szerint szexuális utalás rejlik az alakjában. Az élet és az életadó levegő és víz jelképévé vált, az istenek adták a fáraónak. Valaha ez volt az egyik legkedveltebb egyiptomi amulett.

HÓRUSZ SZEME
Hórusz sólyomisten jobb szemét a napisten Ré szemének is nevezték, a balt pedig a Hold jelképeként értelmezték. "Amikor kinyitja szemét, fénnyel tölti be a mindenséget, amikor becsukja, megszületik a sötétség." A szem szent szimbóluma védelmi jelkép volt. A koporsók bal oldalára gyakran festettek szempárt, hogy az elhunyt láthassa az utat.

BA
A ba szót sokszor tévesen "lélek"-nek fordítják, pedig egyfajta pszichés erőt jelent. Az egyiptomiak eleinte csak az isteneket ruházták föl ilyennel, idővel minden embert. Ez lényünk szellemi része, amely tovább él a halál után.

PÁVIÁN
A páviánt szoros kapcsolatba hozták Thottal, az írás istenével, ezért gyakran ábrázolták írnokkal együtt. Az ilyen figurák gyakran viselnek növekvő holdas és napkorongos fejdíszt, Thot ugyanis eredetileg holdisten volt, a páviánok reggeli kiáltozását pedig a kelő Nap üdvözlésének gondolták.

MACSKA
A korai egyiptomi szimbólumok közül a macska képe feltehetően a Nílus-deltában élő vadmacskából eredt. Az újbirodalomban a kandúrt már a napisten, a nőstényt a Nap szeme jelképének tekintették.

SZKARABEUSZ
Az önmegteremtést jelképező szkarabeuszról azt hitték, hogy egyenesen a trágyagombócokból kel életre. Társították a Nappal, az életadó meleggel és fénnyel, s a sírokba gyakran raktak anyag szkarabeuszokat az újjászületés szimbólumaként. A bogár a kelő Nap istenét is jelentette, aki bogár formájában kel föl reggelente a keleti láthatáron.

SÓLYOM
A sólymot olyan sok istennel társították, hogy idővel már a madár puszta képe is az istenit jelentette. Királyi röpte és harciassága Hórusz, az istenek királya és általában a királyi hatalom természetes jelképévé tette. Hórusz eredetileg a kiterjesztett szárnyával az eget és a földet védelmező sólyom volt.

ANUBISZ
Anubiszt rendszerint kutya vagy sakál formájában ábrázolták. Ozirisz előtt ő volt a holtak főistene. Szorosan kötődött a holtak városához, s nevezték "a megszentelt föld istené"-nek is. Szobrát a sírkamrákba helyezték őrzőül, hogy elriassza a gonoszt

ÍBISZ
A szent íbisznek különleges szerepe volt Thot, a Hold ura és az írnokok védelmezője megtestesüléseként. A madár az átváltozás szimbóluma is volt.

Almenü: