www.nadishop.hu

Őszentsége DALAI LÁMA 2010.09.18-19. Budapest

Nyolc vers a szellem képzésére

3. Vizsgáljam elmém minden cselekvésem közben,
s amint zavaros gondolataim s érzelmeim támadnak,
szembenézve velük szilárdan, hárítsam el azokat,
mert rám és másokra is bajt hoznak!

4. Ha bármikor vétkekről és szenvedéstől terhelt
bántó jellemű lényeket látok,
tekintsem őket ritkán talált értéknek,
mintha csak drága kincset leltem volna!

7. Röviden: közvetlenül s közvetve ajánljak fel
mindenjótéteményt s örömet a lényeknek
-mint anyáimnak- és vállaljamcsendbenmagamra
minden szenvedésüket és fájdalmukat!

8. Mindezen cselekedeteim a nyolc világi aggály
szennyétől érintetlenek maradjanak,
s felismerve az összes dolog merő téveszme voltát,
kötődéstől mentesen, minden béklyómtól szabaduljak!

A dalai láma a tibetiek vallási vezetője.
A tibetiek a hagyomány szerint úgy hiszik, hogy elődei reinkarnációjaként született e világra. A dalai lámák a hit szerint Avalokitesvara, az együttérzés bodhiszattvájának megtestesülései, akit tibeti nyelven "Csenreszig"-nek neveznek.
A bodhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják.

A dalai láma ötödik gyermekként született a tizenhat gyermekes családba. Kétéves korában ismerték el a 13. dalai láma újjászületéseként. Tizenöt éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg tibeti inváziója után dalai lámaként trónra lépett. Ezzel a régió legfontosabb vallási vezetőjévé és politikai uralkodójává vált.

1959-ben a dalai láma a hegyeken keresztül Indiába menekült egy sikertelen felkelést követően és a tibeti ellenállási mozgalom összeomlása után. Először 1951-ben katonai nyomásra kénytelen volt jóváhagyni a Tizenhét pontos egyezményt, és így kormánya a Kínai Népköztársaság részévé vált. Indiában fölállította a tibeti száműzött kormányt. A 80 000 főt számláló menekültcsoporttal együtt, akik követték őt a száműzetésbe. Tendzin Gyaco igyekszik megőrizni a hagyományos tibeti oktatást és kultúrát. A kínai kormány, aki 1959-ben megszállta Tibetet, úgy tekint rá, mint egy elavult teokratikus rendszer szimbólumára.

Világszerte híres előadó, gyakran karizmatikus egyéniségként jellemzik. Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a buddhista tanításokat hírdesse, és hogy hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat fontosságát. 1989-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. 2006-ban tiszteletbeli kanadai állampolgárságot kapott, majd 2007 október 7-én az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Aranyéremmel tüntette ki. A dalai láma Tibeten kívül több mint száz tiszteletbeli címet és nagyobb díjat kapott.
2008. december 17-én, több hónapos elmélkedés után kijelentette, hogy félig kilátásba helyezte nyugdíjba vonulását. Azt mondta, hogy annak a mozgalomnak a sorsa, melynek élén csaknem öt évtizeden keresztül állt, most már a Szamdong rinpocse miniszterelnöksége alatt megválasztott menekült kormány kezében van. A 74 éves Nobel-díjas, aki nemrégiben műtétre szorult, Dharamszalában azt mondta a riportereknek: " Megöregedtem. Jobb lesz, ha teljesen nyugdíjba vonulok, és félreállok a tibeti mozgalom útjából."
A dalai láma halálát követően a szerzetesek keresésbe kezdenek egy kis gyermek, a láma reinkarnációja után. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha felismeri a megelőző dalai láma személyes tárgyait. A reinkarnáció keresése általában több évet vesz igénybe. Ezután a többi láma tanítja.

A jelenlegi dalai láma többször kijelentette, hogy soha nem fog újjászületni olyan területen, amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll, és alkalmanként azt sugallta, hogy úgy dönthet, ő lesz az utolsó dalai láma azáltal, hogy egyáltalán nem születik újjá. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az ismételt reinkarnációinak az a célja, hogy folytassa a befejezetlen munkát, és amennyiben a tibeti helyzet változatlan marad, nagyon valószínű, hogy újjá fog születni, hogy befejezhesse a munkáját.
Az 5. Dalai Lámától kezdve, a 14. dalai láma 1959-es száműzetésbe való vonulásáig, a dalai lámák székhelye télen a Potala-palota volt, nyáron pedig a Norbulingka palota és park. Mindkét rezidencia a tibeti Lhászában található, körülbelül 3 kilométerre egymástól. 1959-ben, Tibet kínai megszállását követően, a 14. Dalai Láma Indiában keresett menedéket. Az indiai miniszterelnök, hozzájárult, hogy biztonságos menedéket garantáljon a Dalai Lámának és tibeti társainak. A Dalai Láma azóta Dharamszalában, Észak Indiában él, ahol megalapították a Központi Tibeti Adminisztrációt (a száműzött tibeti kormányt). Tibeti menekültek Dharamsalában sok iskolát és buddhista templomot építettek és nyitottak meg.



A XIV.DALAI LÁMA gyermekkora
Lhamo Donrup 1935. július 6-án egy paraszti családba született. Ő volt az egyike a kilencnek, aki túlélte a gyermekkort. Legidősebb testvére, tizennyolc évvel volt idősebb nála. Legidősebb bátyját, nyolcéves korában ismerték el egy magas rangú láma, Takcer rinpocse reinkarnációjaként.

Még három éves sem volt a fiú, akit később tizennegyedikként ismertek el, amikor a kormány a dalai láma fölkutatására útnak indított egy bizottságot. Hitük szerint általában kilenc hónaptól két évig terjedő idő telik el a dalai láma halála és a reinkarnáció megszületése között. 1475 óta, amikor az első dalai láma 84 éves korában elhunyt, az új lámák maximum két éves szünetekkel születtek, de sokszor még egy év sem telt el. Éppen ezért az akkori régenst, Reting rinpocsét különösen aggasztotta, hogy az új reinkarnációt sehonnan sem jelentették még. Ezért a Lhászától 150 kilométerre fekvő tóhoz ment további jelek után kutatni. A szent tónál egy látomása volt, amely arra utalt, hogy Amdó környékén kell folytatnia a keresést, és egy keskeny ösvény végén lévő földszintes ház után kell kutatnia esőcsatornával. A kiterjedt keresés végül a Donrup házhoz vezetett, aminek paraméterei nagyon hasonlítottak a régens vízióihoz.

A kisfiúnak különféle, egymáshoz nagyon hasonló relikviákat, köztük játékokat is mutattak (például rózsafüzéreket, botokat, elefántcsont dobokat), melyek egy része hajdanán a XIII. dalai lámáé volt, más részük viszont nem. A vizsgálódás során senkinek nem mondták el, hogy kinek a reinkarnációját keresik a kis tibeti fiúban. A fiú minden egyes tárgyat helyesen azonosított, melyek a korábbi dalai lámáé voltak, és közben fel-felkiáltott: "Ez az enyém! Ez az enyém!".

Lhamo Donrupot hivatalosan is elismerték a reinkarnálódott Dalai Lámaként, és a Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (jelentése: szent egyetlen, gyengéd dicsőség, magasztosan szóló, könyörületes, a hit tanult védője, erényekkel ékes ragyogó óceán) vallási nevet kapta. A tibeti buddhisták csak egyszerűen Kundunnak (jelentése: jelenlét) hívják. Követői leggyakrabban "Őszentsége, a dalai láma" néven szólítják, és ezt a megszólítást alkalmazzák a dalai láma honlapján is.

1954-ben, az éves Monlam-fesztivál, a nagy ima ünnepe idején a lhászai Dzso-khang templomban, Csenreszig szobra előtt megkapta a buddhista bhiksuvá való teljes fölavatást. 1958 nyarának végén kolostori záróvizsgaként több napon át egyetem legjobb tudósaival kellett vitatkoznia. Sikeres vizsgát tett, és az egyik apát szerint kimagasló teljesítményt érhetett volna el, ha ugyanolyan körülmények között tudott volna felkészülni, mint egy átlagos szerzetes, és nem zavarja tanulmányait a Kínával való konfliktus.

ÉLETE DALAI LÁMAKÉNT
Amellett, hogy az elsőszámú vallási vezető Tibetben, a dalai láma hagyományosan az ország abszolút politikai uralkodója is egyben.
1950. november 17-én egy országgal, mely lehetséges, hogy egy Kínai Népköztársasággal szembeni konfliktussal kénytelen szembenézni, a 15 éves Tendzin Gyacot hivatalosan is beiktatták hivatalába, mint Tibet mindenkori vezetőjét.
Uralma rövid ideig tartott. Még az év októberében a Kínai Népköztársaság hadserege behatolt az országba, könnyedén áttörve a tibeti védelmi vonalat.

Száműzetés Indiába
A dalai láma találkozott az indiai miniszterelnökkel, Dzsaváharlál Nehruval, hogy megsürgesse India nyomásgyakorlását Kínára egy tibeti autonóm kormány létrehozásához, mivel a kapcsolatok Kínával nem bizonyultak sikeresnek. Azonban Nehru nem akarta, hogy tovább nőjön a feszültség India és Kína között, ezért arra ösztönözte a dalai lámát, hogy térjen vissza hazájába, és próbáljon meg együttműködni a kínaiakkal a Tizenhét pontos egyezmény alapján.

A dalai láma régi lakosztálya a Potalában.
Az üres szerzetesi öltözék távollétét szimbolizálja.

Nemzetközi gyermekfalvak
A dalai láma régóta támogatja az SOS Gyermekfalvak szervezetét.
Gyakran látogat el a falvakba, és baráti kapcsolatban van az alapítóval.
Az SOS erőfeszítéseit így jellemezte:
Az SOS Gyermekfalvak által végzet nagyszerű munka a jótékonyság, ahol a tettek hangosabbak a szavaknál. Hermann Gmeiner forradalmian új ötlete és az általa kidolgozott általános koncepció, hogy árva és elhagyatott gyermekeknek új családot és állandó otthont nyújtsanak. Nagy hatással volt a gyermekjólétre világszerte, és példává vált minden kontinensen. Mindenekelőtt ez a példa azt mutatja, hogy lehetséges egy olyan testvéri közösség létrehozása, amely mindenféle faji, vallási és nemzetiségi csoportba tartozó gyermekeket befogad. A kötelék, mely ezeket, a közösségeket fejleszti és összetartja, és a nevelés alapját képezi, a szeretet.
A dalai láma a Tibeti Gyermekfalvaknál Dharamszalában, 1993-ban.

TIBET

Tibet a hó országa. Nyugatról nézve megközelíthetetlen, mesebeli tartomány a világ tetején. Az átlagosan 4900 méter tengerszint feletti magassággal a Föld legmagasabban fekvő sík területe.
A Himalája égbeszökő csúcsai egyedi világot konzerváltak e kietlen vidéken. Egy nemzetet és egy feudális államot, amely a buddhizmus szerint él és működik. És vezetőjüket, egy istenkirályként tisztelt szellemi és politikai elöljárót, a dalai lámát.
Tibet évszázadokon át befelé fordult. A kínai birodalommal szemben egy szerződés garantálta biztonságát. A megállapodást kőoszlopba vésték. A XX. század közepén azonban sötét fellegek gyülekeztek a keleti égbolton. Kínában elérkezettnek látták az időt, hogy ledöntsék ezt a kőoszlopot.

1949-ben a kínai hadsereg megszállta Tibetet. A fiatal dalai láma tíz éven keresztül próbált egyezségre jutni a Mao Ce Tung vezette kínai kommunista párttal. Nem sok sikerrel. A megszállást nehezen tűrő tibetiek békés felkelést robbantottak ki Lhászában. A kínai megtorlás elől menekülve a dalai láma 80.000 társával együtt Indiában keresett menedéket.
Az észak indiai Dharamszálában telepedett le. Itt hozta létre a tibeti száműzetésben lévő kormányt.

2008. március 14-én Lhásza utcáin összecsaptak a tibeti tüntetők és a kínai rendőrök.
Évenként mintegy 2500-3000 tibeti menekül el Kínából a Himalája hágóin keresztül Nepálba, majd onnan Indiába. A 30-35 napos gyalogút életveszélyes körülmények között zajlik.

Az újraszületés lényege az, hogy beteljesítsük az előző életünk munkáját, küldetését, amire nem jutott időnk, vagy nem volt lehetőségünk véghezvinni. Ha tehát a dalai láma száműzetésben hal meg, akkor logikus, hogy a következő dalai lámának is a száműzött közösségből kell kikerülnie.

Egy több ezer éves történet fájdalomba és szenvedésbe zárva az óhazában és egy néhány ezres település a Himalája lankái között az emigrációban. Tibet és távolba szakadt népe az életéért küzd otthon és külhonban egyaránt. Teszik ezt fegyverek nélkül, erőszak nélkül, hittel, reménnyel és az emberiségbe vetett megingathatatlan bizalommal.

Tibet öt évtizede elveszítette függetlenségét. A világban számtalan nemzet harcol az önállóságáért. Fegyverekkel küzdenek igazukért, mérhetetlen szenvedést okozva ellenségeiknek, és saját maguknak is. Bár a hatvanas évek elejéig tibetiek fegyveresen is ellenálltak a kínai elnyomásnak, de az óta népük a dalai láma vezetésével, a buddhizmus szellemében erőszakmentes harcot folytat. Ez kiváló példa, egy olyan útja az ellenállásnak, amely méltó arra, hogy a lehető legtöbbet beszéljünk róla.